A szennyvízkezelési ismeretek napi kommunikációjában gyakran hallunk egy mondatot:
Mennyi a tartózkodás időtartama
De ha alaposan rákérdez, rá fog jönni, hogy sok ember elképzelése a tartózkodási időről nem ugyanaz.
Néha hidraulikus retenciós időnek (HRT) nevezik.
Néha SRT-nek (iszapvisszatartási időnek, más néven iszapkornak) nevezik.
A név nagyon hasonlónak tűnik, és sok újonc gyakran összekeveri. De a szennyvízkezelési folyamat szabályozásában ez a két paraméter teljesen más objektumokra összpontosít, az egyik cső "víz", a másik cső "sár".
A szennyvíz terminológiai idő mai elemzése, beszéljünk a HRT-ről és az SRT-ről
1, HRT: Mennyi ideig maradt a víz a rendszerben
A HRT teljes neve Hidraulikus Retenciós Idő, más néven hidraulikus retenciós idő kínaiul.
Egyszerűen fogalmazva azt jelenti:
Mennyi ideig tart, amíg egy csepp víz belép a feldolgozórendszerbe és elhagyja a rendszert.
Fogalmazd meg érthetőbben: Elképzelhetsz egy szennyvíztisztító tartályt víztartályként.
Ha egy medence térfogata 200 m³,
A beáramlási sebesség 200 m³/h.
Átlagosan egy csepp víz a medencében marad 1 órát
A számítási képlet is nagyon egyszerű: HRT{0}}pool kapacitás/beáramlási sebesség
Vagyis: HRT (h)=V/Q
amelyek között
V - Medence kapacitása (m³)
Q - Bemeneti áramlási sebesség (m ³/h)
Ez a paraméter nagyon fontos a folyamat tervezési szakaszában, mivel a medence méretét alapvetően a tartózkodási idő alapján számítják ki.
Például:
Ha a kialakítás megköveteli, hogy az anaerob tartály 1 órán keresztül maradjon,
Tervezett áramlási sebesség 200 m³/h,
Tehát az anaerob tartály kapacitásának: 200 m ³ kell lennie
Sok tervezőintézet is ezt az alapvető módszert használja a medence kapacitásának meghatározására.
2, Közös HRT-tartományok különböző folyamatokhoz
A gyakorlati mérnöki gyakorlatban a tartózkodási időre vonatkozó követelmények nagymértékben eltérnek a különböző folyamategységek között.
Néhány általános referenciaérték a következő:
7b5339bccf1c5ab201cb1341f74d5a0a.png
Ha a szennyvizet nehéz lebontani, az általában hosszabb tartózkodási időt igényel.
Az ok egyszerű: a szennyező anyagok lebomlása időt vesz igénybe.
A tartózkodási idő túl rövid, és a mikroorganizmusoknak nem volt idejük reagálni, mielőtt a víz már elfolyt volna.
De minél hosszabb a tartózkodási idő, annál jobb.
Minél nagyobb a medence:
Minél nagyobb a befektetés
Minél nagyobb a földhasználat
Ha az üzemi terhelés alacsony, a hatásfok valójában csökken
Tehát a tervezési szakaszban általában meg kell találni az egyensúlyt a feldolgozás hatékonysága és a tervezési költségek között.
3, SRT: Mennyi ideig maradt az iszap a rendszerben
Ha a HRT a vízre összpontosít, akkor az SRT az iszapra összpontosít.
Az SRT teljes neve Sludge Retention Time, más néven iszapvisszatartási idő kínaiul
Más néven: iszapkor
A jelentés a következő: átlagosan hány napig marad életben az eleveniszap egy része a rendszerben.
Más szóval, mennyi idő alatt "megszületik" egy iszapcsomó a rendszerben, majd kiürül a rendszerből. Ezúttal az SRT.
Az eleveniszapos rendszerben az iszapot nem azonnal, hanem folyamatosan ürítik ki:
elterjedése
öregedés
csillapítás
Tehát a rendszerben lévő iszap valójában folyamatosan frissül.
Az SRT lényegében a rendszerben lévő mikrobiális közösség életkori szerkezetét tükrözi.
4, Hogyan számítják ki az SRT-t?
Az SRT számítási logikája valójában nagyon intuitív:
Mennyi iszap van a rendszerben/mennyi iszapot bocsátanak ki naponta
Azaz: SRT{0}}a rendszer teljes iszapmennyisége/napi iszapkibocsátási mennyiség
Egy egyszerű példa kedvéért:
Feltételezve, hogy egy rendszerben összesen 100 tonna iszap van, ebből naponta 10 tonna kerül ki. Átlagosan minden iszap 10 napig marad a rendszerben.
Ez: SRT=10 nap
Ez az oka annak is, hogy az iszap korát a kibocsátott iszap mennyiségének szabályozásával lehet beállítani.
Túlzott iszapkibocsátás:
Az iszap kora lerövidül
Kevesebb iszapkibocsátás:
Az iszap kora nő
Számos szennyvíztisztító telep üzemszabályozása során az üzemeltetők a kibocsátási mennyiségen keresztül igazítják az iszap korát.
5, Miért olyan fontos az SRT?
A biokémiai rendszerekben számos kulcsfontosságú mikroorganizmus növekedési üteme valójában nagyon lassú.
Például a nitrifikáló baktériumok
A növekedési ciklusuk sokkal lassabb, mint a közönséges heterotróf baktériumoké.
Ha az iszap kora túl rövid, és a nitrifikáló baktériumoknak nem volt idejük szaporodni, akkor az már kiürült.
Az eredmény az, hogy az ammónia-nitrogén eltávolítása nem sikerült.
Ez az oka annak is, hogy sok denitrifikációs rendszer 10 napnál nagyobb vagy azzal egyenlő SRT-t igényel
Még magasabbra.
Néhány rendszer esetében, amelyek elsősorban a COD eltávolítására összpontosítanak, az SRT általában sokkal rövidebb.
Működési szempontból az SRT valójában egy nagyon fontos kérdést határoz meg:
A rendszerben lévő mikroorganizmusok „fiatal populáció” vagy „öreg populáció”.
6, A legnagyobb különbség a HRT és az SRT között
Sokan, akik még nem ismerik a szennyvízkezelést, hajlamosak keverni ezt a két fogalmat. Valójában teljesen más a fókuszuk. Egy mondatban összefoglalható:
HRT csővíz, SRT csőiszap.
Hogy pontosabbak legyünk:
A megértés élénkebb módja:
A HRT határozza meg, hogy mennyi ideig marad a víz a gyárban
Az SRT határozza meg, mennyi ideig élnek a mikroorganizmusok a gyárban
7, A HRT és az SRT kapcsolata
Bár a két paraméter más-más objektumra fókuszál, az eleveniszapos rendszerekben nem teljesen függetlenek egymástól.
Mert a víz folyik, és az iszap kering.
Szabályos ülepítő rendszerben, ahogy a víz elfolyik, a benne lévő anyagok is követni fogják.
De ez más az eleveniszapos rendszerekben. Az iszapot a másodlagos ülepítő tartályon keresztül visszavezetve az iszap nagy része visszakerül a biokémiai tartályba.
Ez egy érdekes jelenséget mutat be:
A víz tartózkodási ideje a rendszerben legfeljebb 6 óra lehet,
De az iszap 15 napig maradhat a rendszerben.
Ez az oka annak is, hogy a biokémiai rendszerek viszonylag kis készletkapacitás mellett is képesek erős feldolgozási képességeket fenntartani.
Egyszerűen fogalmazva:
A HRT határozza meg a reaktor méretét
Az SRT meghatározza a mikrobiális ökológiát
Az egyik a mérnöki tervezés felé hajlik, a másik az üzemirányítás felé.
8, Gyakori tévhit működés közben
A gyakorlati működés során gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor:
Egyesek azt gondolhatják, hogy amíg a tartózkodási idő elég hosszú, a feldolgozási hatás mindenképpen jó lesz.
Valójában ez a mondat csak félig igaz.
Ha HRT-ről beszélünk, az valóban több reakcióidőt biztosíthat.
De ha az SRT túl rövid, sok kulcsfontosságú mikroorganizmus egyáltalán nem tud túlélni.
Az eredmény:
Az aerob tartály nagyon nagy
Maradj sokáig
Az ammónia-nitrogén soha nem tudott csökkenni
Ennek oka gyakran nem az, hogy a tó nem elég nagy, hanem az iszapkor nem elégséges.
Tehát az elemzés futtatásakor gyakran két mutatót kell egyszerre megvizsgálni:
A HRT ésszerű
Az SRT stabil
Ha ez a két paraméter jól összehangolt, a rendszer általában viszonylag stabil.
Befejezésül
A szennyvíztisztító iparban számos nagyon hasonló elnevezésű szakmai kifejezés létezik.
A HRT és az SRT nagyon tipikus páros köztük.
Az egyik leírás a következő: az az idő, amíg a víz a rendszerben marad
Az egyik leírás a következő: az iszap időtartama a rendszerben
E két fogalom megértése valójában az eleveniszapos rendszer alapvető logikájának megértését jelenti:
A víz áramlik és a mikroorganizmusok keringenek.
A medence teret biztosít a mikroorganizmusok számára a reakciók véghezviteléhez, és a működési ellenőrzés kulcsa a kettő közötti megfelelő egyensúly megtalálása. Amikor újra hallja a „dwell time” szót, miért nem tesz fel még egy kérdést:
Vízről vagy sárról beszélsz?
Sok kérdés, a válaszok már félig egyértelműek.