1. Vízkő eltávolítása-Kalciumionokat képező hűtővízből
A Ca2+ ionok eltávolítása a vízből meglágyítja azt, megakadályozva a kalcium-karbonát kristályosodását és vízkő képződését. Két fő módszer létezik:
Az egyik az ioncserélő gyanta módszer. A víz áthalad egy ioncserélő gyantán, kiszorítva a Ca2+ és Mg2+ ionokat a vízből, és megköti őket a gyantához. Az ioncsere használata a pótvíz lágyítására költséges, ezért csak kis pótvízmennyiségű keringtető hűtővizes rendszerekben használják.
A másik a mészlágyítási módszer. Mielőtt a pótvíz belépne a keringő hűtővízrendszerbe, az előkezelés során megfelelő mennyiségű meszet adnak hozzá. Ez lehetővé teszi, hogy a vízben lévő kalcium-hidrogén-karbonát reagáljon a derítőben lévő mésszel, kalcium-karbonát csapadékot képezve, ezáltal eltávolítva a Ca2+ ionokat a vízből.
2. A pH csökkentése és a bikarbonátok stabilizálása sav hozzáadásával vagy CO2 gáz áteresztésével
Ez általában kénsav hozzáadásával történik. A savaddíciós módszert továbbra is alkalmazzák. A kénsav hozzáadása azonban csökkenti a keringő víz pH-értékét. Ha nem ellenőrzik gondosan, a túlzott sav hozzáadása felgyorsíthatja a berendezés korrózióját.
CO2 gáz használatakor kulcsfontosságú a pH-szint gondos ellenőrzése. Ellenkező esetben a CO2 túlcsordul, a CaCO3 kikristályosodik a torony belsejében, eltömítve a tömítést és kalciumlerakódást okozva. Ennek a módszernek még mindig van értéke néhány műtrágyagyárban, vegyi üzemben és szén-dioxid-forrással rendelkező erőműben.
3. Skálainhibitorok hozzáadása
Ha vízkőgátlókat adunk a keringő vízhez, az megzavarja a CaCO3 kristályosodási folyamatát, így szabályozva a vízkőképződést.
Az általánosan használt vízkőgátlók közé tartoznak a polifoszfátok, szerves polifoszfonsavak, szerves foszfát-észterek és poliakrilátok. Jelenleg ez a legszélesebb körben használt módszer a skála szabályozására.
