Barnás{0}}sárga hab
1. Jelenség Leírás: A hab kezdetben kis mennyiségben jelenik meg a levegőztetési zóna közelében, és fokozatosan sugárirányban eloszlik. Ezután felhalmozódik a sarkokban, és barnás-sárga színt mutat, amely megegyezik az eleveniszap képződéskori színével. A teljes folyamat során a hab törékeny, így rövid időn belül megakadályozza a jelentős felhalmozódást és nagy mennyiségű hab képződését.
2. Okok elemzése: Az eleveniszap öregedési állapotban van. Az eleveniszap egy része az öregedés következtében szétesett, és az eleveniszap keverékben szuszpendálva marad. Levegőztetés alatt ez a törmelék egyenletesen tapad a habhoz, meghosszabbítva a hab lebomlási idejét, így megteremtve a hab felhalmozódásának feltételeit.
3. A folyamat megítélése: Ez a fajta habképződés azt jelzi, hogy az iszap az eleveniszap öregedési szakaszában van, vagy hamarosan eljut.
A) Az eleveniszap ülepedési aránya: Az eleveniszap ülepedési arányának megfigyelése az egyik fontos módszer annak meghatározására, hogy az eleveniszap elöregedett-e. Ha ellenőrizzük, hogy az ülepítési arány túl alacsony-e, hogy az ülepített eleveniszap sötétsárga-e, és az ülepítési sebesség túl gyors-e, a folyadék felületén keletkező barnás-sárga habbal kombinálva viszonylag pontos értékelést adhatunk arról, hogy az eleveniszap elöregedett-e.
B) SVI-érték: Bár az SVI-érték valóban jó mutatója az eleveniszap lazaságának, annak a funkciója is van, hogy meghatározza, hogy az eleveniszap elöregedett-e. Ha az SVI érték 40 alatt van, az eleveniszap általában elöregedett. A folyadék felületén keletkező barnás-sárga habbal kombinálva ez viszonylag pontos értékelést ad arról, hogy az eleveniszap elöregedett-e.
C) Mikroszkópos megfigyelési eredmények: A mikroszkópos megfigyeléssel az elöregedett eleveniszapot is hatékonyan lehet kimutatni. A kulcs a pelyhek sűrűsége és a metazoánok aránya. Ha a megfigyelt pelyhek viszonylag sűrűek és nagyszámú metazoan van jelen, a folyadék felszínén a barnás-sárga habbal együtt, akkor megállapítható, hogy az eleveniszap öregedési stádiumban van-e.
Szürkés{0}}fekete hab
1. Jelenség Leírás: A hab mennyisége, képződési folyamata, felhalmozódása, törékenysége hasonló a barnás-sárga habhoz, de színe fekete komponenseket tartalmaz, és a felhalmozódott termékek is szürkés-feketék. Az egész biológiai tisztítórendszerben lévő eleveniszap is enyhén szürkés-feketének tűnik.
2. Okok elemzése: Az eleveniszap anoxikus állapotban van. Az anoxikus körülmények helyi anaerob reakciókat okozhatnak az eleveniszapban. Emiatt az eredetileg aerob állapotú eleveniszap az átmenet során elpusztul, majd a levegőztetés során keletkező buborékokhoz tapad.
Ezért ha szürkés{0}}fekete habot látunk, amellett, hogy ellenőrizzük, hogy a befolyó szennyvíz tartalmaz-e fekete festéket, a legfontosabb az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a biológiai tisztítótartály elégtelen levegőztetése okozta lokális anaerob körülményeket.
3. A folyamat megítélése: A szürkés{1}}fekete hab többnyire anoxikus vagy anaerob állapotot jelez az eleveniszapos rendszerben. A megfelelő folyamatvezérlő indikátorok megerősítésének erre a szempontra kell összpontosítania. Szürkés-fekete hab esetén a DO (oldott oxigén) érték átfogó megítélése döntő fontosságú.
A legjobb módja annak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az eleveniszapos rendszer anoxikus vagy anaerob állapotban van, az oldott oxigénmérővel végzett helyszíni-vizsgálat. A kezelők által elkövetett gyakori hiba az, hogy a biológiai tisztítórendszer teljes oldott oxigén állapotát úgy ítélik meg, hogy csak egy pontot tesztelnek, ami egy-egyoldalú megközelítés.
Ennek elkerülése érdekében a helyszíni{0}}vizsgálatot egyenletesen elosztott pontokon kell elvégezni a teljes biológiai kezelőrendszerben. Csak így lehet azonosítani az elégtelen oxigénellátású lokalizált területeket. Ha bizonyos helyeken az oldott oxigén leolvasása 0,5 ppm alatt van, akkor a vizsgálatot ezekre a helyekre kell összpontosítanunk.
Fehér hab
1. Jelenség leírása
A fehér habot számos tényező okozhatja, de ez elsősorban a túlzott terhelésnek, a túl-levegőztetésnek és a mosószer beáramlásának köszönhető. A hab viszkozitása értékes információkkal szolgálhat a fehér hab okának megkülönböztetésében.
Általában sűrű, könnyen törhető hab látható, ha az eleveniszapot túlterheljük. Ebben az esetben a hab élénk fehér, és jó felhalmozódási tulajdonságokkal rendelkezik. Ezzel szemben sűrű, könnyen törhető hab gyakran látható, ha az eleveniszapot túl-levegőztetik. Ebben az esetben a hab tompafehér, rossz felhalmozódási -tulajdonságokkal rendelkezik, és csak lokálisan halmozódik fel. A mosószerek beáramlása fehér habot is okozhat, mert a mosószerek jelenléte növeli a víz felületi feszültségét, ami végső soron habképződéshez vezet.
2. A folyamat megítélése A fehér hab képződése alapvetően a túlterhelt eleveniszapnak, a túlzott levegőztetésnek és a mosószerek beáramlásának tulajdonítható.
A) Az F/M érték és a fehér hab kapcsolata Tudjuk, hogy az F/M arány (táplálék-/-mikroorganizmus arány) az eleveniszap terhelés megítélésének mutatója. Ha az F/M érték túl magas (nagyobb mint 0,5), és nagy mennyiségű sűrű, fehér hab keletkezik, akkor azt tekinthetjük, hogy az eleveniszap valóban nagy terhelés mellett működik.
B) A DO érték és a fehér hab közötti kapcsolat A túl{0}}levegőztetés szintén nagy mennyiségű fehér habot eredményezhet. Bár a normál levegőztetési sebesség nem okoz habképződést a biológiai rendszerben, ha a hab viszkozitása alacsony, túl magas levegőztetési sebesség mellett az eleveniszap egy része szétesik és feloldódik, ami az eleveniszap felülúszó szervesanyag-tartalmának növekedéséhez vezet. Ez az egyik oka a habképződésnek magas levegőztetési sebesség mellett.
Ezért az eleveniszap oxigénellátásának biztosítása mellett fontos a levegőztetési sebesség minimalizálása. Ez nemcsak csökkenti a habképződést, hanem az energiafogyasztást és az üzemeltetési költségeket is. A levegőztető tartály kimeneténél a DO értéket általában 1-3 mg/L-re szabályozzák. Ha a levegőztetési sebességet 5,0 mg/L-re emeljük, az eleveniszapos rendszerre gyakorolt negatív hatás jelentős lesz.
C) Problémák a habképző anyagok beáramlásával A túlzott kezelési terhelés és a túl-levegőztetés mellett a habképző anyagok biológiai rendszerbe való beáramlása is habképződést okozhat az eleveniszapos rendszerben. Gyakori ok a mosószerek vagy felületaktív anyagok beáramlása a biológiai rendszerbe, amely levegőztetés hatására gyorsan nagy mennyiségű fehér habot hoz létre. Az oldott oxigén (DO) érték és a biológiai rendszer akkori iszapterhelésének nyomon követésével következtethetünk arra, hogy a befolyó víz minősége okozta-e az eleveniszapos rendszer habosodását.
