Sok embert, aki még nem ismeri a szennyvízkezelést, kezdetben összezavarja ez a két angol rövidítés. A futórekord-táblázaton minden nap fel van írva, de ha hirtelen megkérdezik:
Mit jelent az MLSS?
Mit néz már megint az MLVSS?
Sokan válaszolnak:
Az MLSS az iszapkoncentráció, az MLVSS pedig a szerves iszap. "
Ez az állítás nem lehet rossz, de valójában csak félig igaz.
Ha csak ezeknek a betűknek a jelentésére emlékszel, nehéz megérteni azok értékét a tényleges működés során. A két mutató megértéséhez először tisztáznunk kell egy kérdést:
Milyen összetételű az "iszap" a levegőztető tartályban.
A levegőztető tartályban lévő "sár" nem teljes egészében mikroorganizmusokból áll
Sokan tudat alatt azt gondolják, hogy az eleveniszapos tartályban lévő iszap mikroorganizmusok.
De a valós helyzet nem ilyen.
A levegőztető tartályban lévő kevert folyadék valójában egy összetett szuszpenziós rendszer, amely nagyjából háromféle anyagra osztható.
Az egyik típus maguk a mikroorganizmusok.
A baktériumokat, protozoonokat és protozoonokat is beleértve, ezek az eleveniszap-rendszer igazi „munkásai”, felelősek a szerves anyagok lebontásáért, a nitrifikációs denitrifikációért és a foszforfelvételi reakciókért.
A másik típus a mikrobiális anyagcsere által termelt anyagok.
Például extracelluláris polimer anyagok (EPS), mikrobiális törmelékek, kolloid anyagok stb. Bár ezek már nem élő sejtek, mégis szerves anyagokhoz tartoznak.
Egy másik típus a szervetlen részecskék.
Például a víz beáramlásával hozott homokszemcsék, fémsó kiválás, ásványi részecskék stb. Ezek nem vesznek részt biokémiai reakciókban, de sokáig léteznek a rendszerben.
Tehát a levegőztető tartályban lévő iszap valójában szerves és szervetlen anyagok keveréke.
Az MLSS és az MLVSS közötti különbség lényegében e két rész megkülönböztetésében rejlik.
MLSS: Mennyi "sár" van a rendszerben
Az MLSS teljes neve Mixed Liquor Suspended Solids, ami a következőt jelenti:
A szuszpendált szilárd anyagok koncentrációja a kevert oldatban.
Egyszerűen fogalmazva, egy nagyon közvetlen kérdésre ad választ:
Hány lebegőanyag van a levegőztető tartályban.
Ez a következőket tartalmazza:
mikroorganizmus
Szerves maradék
Kolloid anyagok
szervetlen részecskék
Üledékek és üledékek
Minden vízben szuszpendált szilárd anyagot az MLSS-ben figyelembe kell venni.
Vagyis: MLSS{0}}szerves szilárd anyagok+szervetlen szilárd anyagok
Ez inkább olyan, mint egy „teljes vonalzó”, amelyet a rendszerben lévő sár mennyiségének mérésére használnak.
A gyakorlatban az MLSS az egyik leggyakrabban használt ellenőrző indikátor. Az MLSS jellemző tartománya a különböző folyamatrendszerekben nagyjából a következő:
Hagyományos eleveniszapos rendszer: 2000-4000 mg/L
A ² O rendszer: 3000-5000 mg/L
MBR rendszer: 6000-12000 mg/L
Az MLSS túl alacsony, ami azt jelzi, hogy a rendszerben a mikrobapopuláció nem elegendő, és előfordulhat, hogy a feldolgozási kapacitás nem tud lépést tartani a beáramló terheléssel.
Ha az MLSS túl magas, az olyan problémákat okozhat, mint a rossz ülepítés, az oxigénellátás nehézségei és a másodlagos ülepítőtartály megnövekedett terhelése.
Ezért a kezelők naponta figyelik az MLSS-t, lényegében a rendszer "sártérfogat-változásait" figyelve.
MLVSS: Az a rész, amely valóban részt vesz a reakcióban
Az MLVSS teljes neve Mixed Liquor Volatile Suspended Solids, ami a következőt jelenti:
Illékony szuszpendált szilárd anyagok koncentrációja a kevert oldatban.
A legfontosabb szó itt a „volatilitás”.
Magas{0}}hőmérsékletű égési körülmények között a laboratóriumban:
A szerves anyag elégetni fog,
A szervetlen anyagok hamu formájában maradnak.
A minta szervesanyag-tartalma az égetés előtti és utáni tömegváltozás alapján becsülhető meg.
Az eleveniszapos rendszerben a legtöbb szerves szilárd anyag valójában:
mikroorganizmus
Mikrobiális metabolitok
Szerves maradék
Ezért az MLVSS-t általában úgy tekintik, mint a rendszer biomasszáját.
Ha az MLSS azt vizsgálja, hogy mennyi sár van a rendszerben, akkor az MLVSS közelebb áll a következőkhöz:
Mekkora része ténylegesen részt vesz a biológiai reakciókban.
Emiatt az MLVSS gyakran értékesebb információkat ad a folyamathibakeresés vagy a rendszerdiagnosztika során.
Az MLSS és az MLVSS kapcsolata
Definíciós szempontból a kettő valójában egy befogadó kapcsolat.
Egyszerűen fogalmazva, az MLSS magában foglalja az MLVSS-t.
Az MLSS szerves része MLVSS, míg a fennmaradó rész szervetlen szilárd anyag.
Az eleveniszapos rendszerekben ez a kettő általában viszonylag stabil arányt tart fenn:
MLVSS / MLSS ≈ 0,65 – 0,8
Ez azt jelenti, hogy általában a levegőztető tartályban lévő lebegőanyag 65-80%-a szerves anyag.
Ha egy rendszer aránya jelentősen csökken, például 0,5 alá, az gyakran azt jelzi, hogy a rendszerben magas a szervetlen anyagok aránya.
Ez a helyzet a következő forgatókönyvek esetén fordulhat elő:
A beáramló víz magas homoktartalmú
Az ipari szennyvíz nagy mennyiségű szervetlen részecskét hoz be
A hozzáadott kémiai foszforeltávolítás mennyisége viszonylag nagy
A rendszer iszap kora túl hosszú
Ezen a ponton olyan helyzet állhat elő, amikor az MLSS magasnak tűnik, de a rendszer biomassza nem magas.
Ez azt jelenti, hogy „több a sár, de kevesebb a mikroorganizmus”.
Hogyan mérik az MLSS-t és az MLVSS-t?
E két mutató meghatározása tulajdonképpen ugyanabból a kísérleti folyamatból származik.
A kísérlet nagyjából három lépésből áll.
Az első lépés a minta szűrése.
Vegyünk egy bizonyos térfogatú kevert oldatot, szűrjük át egy szűrőmembránon, távolítsuk el a vizet, és csak a lebegő szilárd anyagot hagyjuk.
A második lépés a szárítás 105 fokon.
Szárítsa meg a szűrőmembránt kemencében tömegállandóságig, és az ebben a lépésben kapott szilárd tömeg MLSS.
A harmadik lépés a magas hőmérsékletű{0}}égetés 550 fokban.
Tegye a megszáradt mintát egy tokos kemencébe és égesse el magas hőmérsékleten. A szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, és csak szervetlen hamu marad vissza.
Az égetés előtti és utáni súlykülönbség MLVSS.
Egyszerűen fogalmazva azt jelenti:
Az égett rész szerves anyag.
A fennmaradó rész szervetlen anyag.
Ezzel a módszerrel egyidejűleg MLSS és MLVSS mutatók is beszerezhetők.
Hogyan lehet megérteni ezt a két mutatót működés közben
A szennyvíztelepek üzemeltetői számára ez a két adat több szempontból is értelmezhető.
Ha az MLSS jelentősen csökken, az gyakran azt jelenti, hogy a rendszer iszapmennyisége csökkent, és túlzott iszapkibocsátás vagy iszapszivárgás léphet fel a másodlagos ülepítő tartályból.
Ha az MLSS tovább növekszik, az elégtelen iszapkibocsátásra és a rendszer iszapkorának fokozatos növekedésére utalhat.
Az MLVSS/MLSS arány változása tükrözheti a rendszer összetételében bekövetkezett változásokat.
Ha az arány fokozatosan csökken, az általában a szervetlen anyagok rendszerben való felhalmozódását és a mikroorganizmusok arányának csökkenését jelzi.
Ha az arány egy ésszerű tartományon belül stabil marad, az azt jelzi, hogy a rendszer szerkezete viszonylag egészséges.
Természetesen a tényleges működés során az MLSS-t és az MLVSS-t általában más mutatókkal együtt kell megítélni, mint például:
SV30
Iszap ülepítési arány
oldott oxigén
Mikroorganizmusok mikroszkópos vizsgálata
Csak ezen információk kombinálásával lehet átfogóbban tükrözni a rendszer állapotát.
Befejezésül
Az eleveniszapos rendszerekben az MLSS-t és az MLVSS-t gyakran együtt használják két indikátorként.
Az MLSS megmutatja, hogy hány lebegőanyag van a rendszerben.
Az MLVSS tovább magyarázza, hogy ezeknek a szilárd anyagoknak mekkora része a szerves anyaghoz, azaz a biomasszához.
Sokszor elég csak az MLSS-re nézni a napi működési vezérléshez. Ám amikor a rendszer rendellenességeket észlel, mint például a kezelés hatékonyságának csökkenése vagy az iszap tulajdonságainak romlása, az MLVSS gyakran -mélyebb információval szolgál.
Például egyes rendszerek olyan helyzetet tapasztalhatnak, amikor az MLSS nem tűnik alacsonynak, de a feldolgozási teljesítménye jelentősen csökken.
Ezen a ponton, ha MLVSS-t észlelnek, gyakran kiderül, hogy a szerves anyagok aránya csökkent, a szervetlen anyagok fokozatosan felhalmozódnak a rendszerben, és csökkent azoknak a mikroorganizmusoknak a száma, amelyek valóban részt vesznek a reakcióban.
Az MLSS és az MLVSS megértése valójában egy dolgot jelent:
A levegőztető tartályban lévő iszap nem egyetlen mikroorganizmus, hanem szerves és szervetlen anyagok összetett keveréke.
Ha egyszerre mindkét mutatóra fókuszálunk, akkor tisztábban láthatjuk, hogy milyen változások történtek a rendszeren belül.