A vízbiztonság napjaink társadalmának egyik legnagyobb kihívása, ezért szükséges a hatékony és energiatakarékos víztisztítási technológiák fejlesztése.
A nanoszűrés (NF) egy új nyomásvezérelt membrántechnológia, amely alacsony energiafelhasználással távolítja el a többértékű ionokat és a kis molekulájú szerves anyagokat, és széles körben alkalmazzák az ivóvízgyártásban, a települési vízben és az ipari szennyvízkezelésben.
A poliamid nanoszűrő membránok az 1970-es évek vége óta a piac vezető termékei. Vékonyfilmes kompozit szerkezetük porózus hordozóból és kétdimenziós (2D) poliamid rétegből áll, amely kiváló áteresztőképességgel rendelkezik. A monomertervezés, a nanokompozitok és a gyártási folyamatok fejlesztése révén elért bizonyos előrelépés ellenére a poliamid membránok vízáteresztő képessége még mindig viszonylag alacsony, ami korlátozza szélesebb körű ipari alkalmazásukat.
Az elmúlt években az olyan új tervek, mint a nanoméretű Turing-struktúrák és a ráncos felületek, kiterjesztették a szűrési területet, de ezek lényegében a 2D membránok fejlődése. A jövőben bomlasztó új struktúrák kidolgozására van szükség az elválasztási teljesítmény további javítása érdekében, miközben mélyen meg kell érteni a feldolgozás és a szerkezet közötti kapcsolatot, hogy innovatív megoldásokat kínálhassunk a víztisztítás területén.
Itt Wu Chunrui, a Tianjin Polytechnic University kutatója egy nagy területű vegyes dimenziós poliamid membrán előállításáról számolt be, két kis molekula gyors önszerveződésével az olaj-víz határfelületen szobahőmérsékleten.
A membrán egyedülálló hierarchikus szerkezettel rendelkezik, amely egy kétdimenziós nanomembrán felületén növesztett egydimenziós nanocsövekből áll. Ez az innovatív szerkezet jelentősen megnöveli az egységnyi vetített területre vetített hatékony vízszállítási területet, így a membrán víz-só elválasztási teljesítménye messze felülmúlja a jelenleg elérhető legfejlettebb membránanyagokat.
Molekuláris dinamikai szimulációkkal kombinált kontrollkísérletek során a szerzők azt találták, hogy a két monomer molekula a reakció kezdetén spontán módon kétdimenziós nanopórushálózattá szerveződött, és a nanocsövek felfelé irányuló növekedését a nanopórusokon belüli kapilláris hatás vezérli.

ábra: Egy NoN szerkezetű vegyes dimenziós poliamid membrán sematikus diagramja, egymás mellett összehasonlítva egy sík kétdimenziós poliamid membránnal
Ez a tanulmány értékes betekintést nyújt abba, hogy a határfelületi fizikai és kémiai kölcsönhatások hogyan állítják össze a molekulákat nagy léptékű komplex hierarchikus nanostruktúrákká környezeti körülmények között, és új utakat nyit meg a méretezhető vegyes dimenziós víztisztító membránok fejlesztése előtt. A kapcsolódó eredményeket a Nature Water folyóiratban publikálták Nagy felületű vegyes dimenziós poliamid membránok határfelületi önszerveződése gyors vizes nanoszűréshez címmel, első szerzőként Si-Hua Liuval.
Összegzés: Itt sikeresen alkalmaztunk egy határfelületi polikondenzációs megközelítést a vegyes dimenziós poliamid membránok nagyléptékű, egy lépésben történő előállítására. Az egyedülálló NoN architektúra megnyitja az utat az energiahatékony NF membránok számára, amelyek kiváló vízáteresztő képességet és víz-só szelektivitást mutatnak. Ez a gyártási folyamat könnyen bővíthető roll-to-roll bevonattal, és ígéretes gyakorlati alkalmazásai vannak az ivóvíztermelésben, valamint a települési és ipari szennyvízkezelésben. Az ebből a munkából nyert elméleti meglátások feltárják a határfelületi polikondenzáció összetettségét, különösen a határfelületi fizikai és kémiai kölcsönhatások kölcsönhatásának kiaknázásában. A szerzők úgy vélik, hogy ezek az eredmények inspirációt adnak a vízbiztonságot szolgáló fejlett nanogyártási technológiák kifejlesztéséhez.
