AAO+MBR vs. AAO folyamat
A hagyományos AAO eljárástól eltérően az AAO+MBR eljárás gyakran használ membránrácsokat az előkezelési szakaszban, hogy megakadályozza a rostok és a hajszálak összegabalyodását a membránszálakban. A pórusméret általában 1 mm.
A hagyományos AAO eljárástól eltérően az AAO+MBR eljárás gyakran háromlépcsős recirkulációs módszert alkalmaz, hogy megakadályozza, hogy az iszap recirkulációjában a túlzott oldott oxigén befolyásolja a foszfor felszabadulását az anaerob zónában. Ez magában foglalja az iszap visszavezetését a membránzónából az aerob zóna elejére, az aerob zóna elfolyó vizéből az anoxikus zóna elejére, és az anoxikus zóna elfolyóvizéből az anaerob zóna elejére.
A hagyományos AAO eljáráshoz képest az iszapkoncentráció az AAO+MBR-ben általában magasabb, eléri a 8000-10000 iszapkoncentrációt az MBR tartályban. Ez a magasabb iszapkoncentráció azt jelenti, hogy ellenáll a nagyobb vízminőségi és térfogati ütéseknek, és egységnyi idő alatt nagyobb mennyiségű vizet tud feldolgozni.
A hagyományos AAO eljáráshoz képest az AAO+MBR folyamat egyes zónáiban a tényleges áramlási sebesség lényegesen nagyobb. Ez a megnövekedett áramlási sebesség nemcsak a tényleges hidraulikus visszatartási időt csökkenti, hanem befolyásolja az egyes zónák visszatérő csatornáinak, összekötő nyílásainak és elfolyó gátjainak méreteit, valamint a megfelelő nyomásveszteségek és gátmagasság számítását is.
Az AAO+MBR előnyei
Bizonyos működési feltételek mellett az MBR hatékonyan és folyamatosan éri el az iszap-vízleválasztását, visszajuttatva a visszatartott MLSS-t a bioreaktorba. Ezzel elkerülhető az a probléma, hogy a maradék iszap egy másodlagos ülepítő tartályban koncentrálódjon, majd visszakerüljön a felső levegőztető tartályba, ahogy az a hagyományos AAO eljárásban történik. Megoldja az olyan problémákat, mint a nagy ülepítő tartályok szükségessége, az iszapaktivitás csökkenése, a funkcionális kihasználtság csökkenése, valamint a környezeti változások és az iszap tétlensége miatti esetleges iszapteljesítmény-romlás.
Az AAO folyamatban a másodlagos ülepítő tartályhoz képest páratlan iszap{0}}vízleválasztó hatást ér el. A membránanyag mikroporózus tulajdonságainak köszönhetően nemcsak a nagy molekuláris fehérjéket és a szabad mikroorganizmusokat képes hatékonyan megtartani, hanem az oldhatatlan szilárd anyagokat, például az MLSS-t is maradéktalanul visszatartja a kevert lúgban, így megőrzi a jó kifolyó minőséget és a kezelési hatás stabilitását. A megnövekedett biomassza-koncentráció a bioreaktorban jelentősen növeli annak lökésterhelésekkel szembeni ellenállását, és javítja az egységnyi időre és egységnyi reaktortérfogatra vetített szerves anyag eltávolítási kapacitást. Az MBR eljárásban a HRT és az SRT teljes szétválasztása lehetővé teszi a membrán rendkívül hatékony visszatartását, ezáltal dúsítja az eleveniszapot a bioreaktorban, és eléri az MLSS-koncentrációkat, amelyek jellemzően akár 10 000-20 000 mg/L-t is elérhetnek.
Az AAO+MBR kihasználja az AAO folyamatban rejlő nitrogén- és foszforeltávolító képességeket, fokozva az MBR nitrogén- és foszforeltávolító hatását. Ez a membrán rendkívül hatékony visszatartásával kombinálva azt eredményezi, hogy az elfolyó SS-t és a zavarosságot a nullához közelíti.
Az AAO+MBR folyamat kompakt elrendezéssel és központosított berendezéssel rendelkezik, amely jelentősen csökkenti a területet, és infrastrukturális költségeket és időt takarít meg.