1. A TOC fogalma
TOC: Összes szerves szén. A TOC teszt során az összes szerves szenet CO2-dá oxidálják mérés előtt. Ezért az elemzés előtt minden szervetlen CO2-t, HCO3-ot stb. el kell távolítani.
2. Alkalmazási kör
A TOC-t általában akkor használják, ha a szerves anyag koncentrációja alacsony. A TOC nem tesz különbséget a szerves szén metabolizálható (asszimilálható) része között.
3. Mérési módszerek
A TOC analizátorok három fő kategóriából állnak: égési oxidáció, nedves oxidáció és fotokatalitikus oxidáció.
1) Égési oxidációs módszer
Az égetési módszer a teljes szenet (TC) méri. Ehhez a mintát egy fecskendő segítségével platina- vagy kobaltkatalizátorral magas hőmérsékletű kemencébe kell fecskendezni. Ez a folyamat az összes jelenlévő széntartalmú anyagot CO2-vé oxidálja.
2) Nedves oxidáció - Perszulfát oxidáció/NDIR módszer
Ennek a módszernek két típusa van: UV (ultraibolya) besugárzással támogatott perszulfát oxidáció és fűtött perszulfát oxidáció.
3) A vezetőképesség-alapú TOC-módszerek, amelyek UV-oxidációt/vezetőképességet alkalmaznak, jellemzően oxidálják a CO2-ban jelenlévő TOC-t UV-sugárzással titán-dioxid-katalizátor jelenlétében.
4) Zárt{1}}körös fotokatalitikus oxidáció
A zárt{0}}hurkú fotokatalitikus oxidációs eljárások titán-dioxid szuszpenziót és 400 nm-es fényforrást foglalnak magukban az oxidációs folyamathoz. A zárt-hurkú TOC rendszer zárt-hurkú kialakítást alkalmaz, nem igényel vivőgázt, és úgynevezett dinamikus végpont-detektálást alkalmaz, biztosítva ezzel, hogy a mintában lévő összes szén teljesen oxidálódjon. A reakciót nem-diszperzív infravörös (NDIR) detektorral mérjük. Ez az új technika lehetővé teszi a TOC közvetlen mérését egyetlen mintában, kiküszöbölve a javítható szerves anyagok elvesztését, és a különféle szerves vegyületek összehasonlítható visszanyerését éri el, mint az égés{9}}alapú TOC módszerekkel.